Összefoglaló következik:
Becky elmond néhány információt Davidről, majd szóba kerül a
Mozart-verseny is.
Becky: "David, menővé tetted a hegedűt.
David: Köszönöm (nevet). Úgy gondolom, maga a zene az, ami menő, szóval akármilyen hangszeren is játszik az ember nagy szenvedéllyel, az mindig magával ragadó dolog."
Elhangzik, hogy bizony nem csupa móka a hangszeren megtanulni játszani, egész jól játszott David már nagyon kis gyerekként is, de borzasztóan hangzik eleinte. Alexander két évvel idősebb, David azt látta, hogy a bátyja játszik, így ő is azt akarta, mindig elvette tőle és utánozni próbálta. Sokkal jobban hangzott az ő próbálkozása, mint amit a bátyja csinált.
Van egy pont, amikor már a fiatalok nem akarják folytatni tovább, David 13-14-15 évesen sokszor elért ehhez a ponthoz, de nagy önbizalmat adott neki a játék, ezért mindig újból előszedte. A szülei szigorúak voltak, de ő nem tenné ugyanezt a saját gyerekeivel.
Modellkedés: zenét akart tanulni New Yorkban Itzhak Perlmannél, de a szülei nem voltak oda az ötletért, azt gondolták, már mindent tud, nem kell tanulnia, de David számára fontos volt az alapos képzés. Nem támogatták anyagilag, ezért dolgozott, modellkedett is.
A modellkedés objektív betekintést nyújtott abba, hogyan kell az előadás mellett a többi üzleti dologgal bánni, és hogy hogyan kell kommunikálni, hogyan készül el egy jó kép, minden olyan, ami a reklámozáshoz kell. Pénzre volt szüksége.
